Featured

Ló és lovas

Ló és lovasA köztudat a magyarokat lovas nemzetként jeleníti meg. Ló és lovas kapcsolata az ősi hitvilágunkon át a mai napig központi szerepet tölt be. Attila lova mondája ismert, s mitológiánk szerint, ha bajban a magyarság Csaba királyfi seregével a hadak útján jön vissza táltos lovaival s Göncölszekéren hozzák a fegyvereiket. A honfoglalás a fehér ló mondájához kötött, s az Árpád-házi legendárium része Székelyföldön, hogy csata előtt a magyar király lovát Nemere patkolja meg, hogy a harcban szerencse kísérje. Ez idő tájt, halálbüntetés terhe mellett, két dolgot nem lehetett kivinni az országból: íjnak való tiszafát és a harchoz kellő lovat.

A magyar könnyűlovasságot rettegte Európa, míg lovagjainkat, s lovaikat Nagy Lajos és Mátyás mutatta meg a kontinensnek. Számos lovagi, vitézi párbajt énekeltek meg, amelyben a lovak ugyanolyan súllyal kerültek bemutatásra, mint az emberek. Eörsi Péter, Gyulaffy László, Kapitány György, Thury György a török időkben Béri Balogh Ádám, Bezerédj Imre, Ocskay László a kuruc időkben lovuk hátán hajtották végre hőstetteiket. Népdalok, s költők költeményei dicsőítették e gyönyörű állatokat, elég, ha Balogh Ádám nótájára gondolunk.

„Fakó lovam a Murza
Lajta Vizét megússza
Bécs alját, ha nyargalja
Császár azt meg siratja.”

Bővebben